a látvány. Minden ilyen apró alkalommal rácsodálkozott arra, milyen rohamosan lesz a másik kamasz fiúból felnőtt férfi. - Nem félsz, hogy lánynak néznek? – kérdezte a punk végignézve rajta. Megrántotta a vállát és elmosolyodott
tól és az ő haja frissen mosottnak tűnik, száll a szélben, vagy épp jól fésülten omlik le, hogy vállát súrolja. Elég vékony fiú volt, lányos alkat, még apám halála idején is. Hogy hihette azt mindenki, hogy anyámat szereti?! Eze
zereplője. Ennek megfelelően Ciel Malfoy és Astoria gyermeke. Igazi, hosszúhajú hippy, aki tubán játszik és utálja az erőszakot. Vézna és lányos, minden egyes lélegzetvételével a biztos őrület felé hajszolva tábornok nagybátyját
nne őt emberként szeretni, de ennek ellenére azt is tudja, hogy soha nem fogja elnyerni a modell szívét. Hiszen annyian rajonganak érte! Fiúk, lányok… Nem fog egy magafajta csúfsággal szóba állni, ha mindenféle helyes és szép emberek
tok békén, komolyan megsérült, fel kell vinni a gyengélkedőre! - kicsit megemeltem a fejem és seggig érő szőke hajzuhatagot láttam és egy lányosan affektáló mardekárost. A Malfoy fiú. Gúnynevén Aranyhaj. Persze ezt ő nem tudja. Az
lenbe... Most enyhe mosolyra húzta a száját, arcáról eltűnt az a sznob kifejezés, ami általában uralta és inkább hasonlított valami szűz lányra, aki élete szerelmével készül elveszíteni a szűzességét. - Ne fokozd... - vigyorodot