Neko Ranmaru Mercike: A herceg Part I. (Harry Potter: James Potter x Perselus Piton)
Bevezetés:
Megint itt vagyok, a Roxfort Expressz egyik kis kabinjában. Hatalmas vihar tombol odakint, így az én kedvem is nyomott. Sóhajtva emelem át tekintetem az ablakról Perselusra. Megint a bájitaltankönyvét javítgatja. Elmosolyodva húzom el előle.
-Ne tanulj annyit, megárt!!!- nevetem, félredobva a könyvet. Persi nagy szemeit látva megint elkap a nevetőgörcs, de nem foglalkozom vele.
-Tudod, Lily, a könyvek nem harapnak, azaz, ha kinyitsz egyet, nem fog megölni!!!- kuncogott gonoszan. Sóhajtok egy hangosat drámaian.
-Olyan butának tartasz....Piton???- kérdeztem egy dráma királynőt megszégyenítő hangon. Erre csak kuncogott egyet, és könyvéért nyúlt. Elhúztam keze elől hátam mögé rejtve. –Na, na, ne olyan gyorsan, aranyom!- mondtam gúnyosan, közelebb hajolva hozzá. -Mit adsz a könyvért?
-Lily...ne kezd megint!- sóhajtja,visszaülve a helyére. Elnevetem magam, majd erőszakosan szájára nyomom a sajátom. Nem viszonozza, soha se teszi...ez kezd zavarni, mindig visszafogja magát. Pedig tudom, hogy szeret...akkor miért?! Míg ezen tűnődöm elhúzódik, kapkodja a levegőt.
-Miért csinálod folyton ezt???- kérdezi megilletődve.
-Mert szeretem ezt tenni, cukin pirulsz el!- nevetek fel egy mardekárost megszégyenítő hangon. Ekkor kinyílt az ajtó és megjelent benne Persi nagy ellensége James Potter, a magas helyes, fekete hajú fogójátékos. Piton szemei vékonyra szűkülnek.
-Potter, minő meglepetés! Elhagytad a bolhás dögödet? Mi nem láttuk, bocsi, menj máshova!- kezdi a mardekáros, szinte köpve a szavakat.
-Az a bolhás kutya többet ér nálad 100x, szóval a helyedben kussolnék! Pipogyusz!!! - suttogja csendesen, és igen fenyegetően,a griffendéles.
-Jaj, a Black család szégyene sokat ér,mi??? Milyen romantikus!- felelte amaz,szinte csak mellékesen.
-Elég!!!- kiabálom, mikor James keze a pálcája fele vándorol. -Ha egymást bántjátok, engem bántotok!!!
-Maradj ki ebből,sárvérű!
Első fejezet: A herceg!
A nap beragyogta a Roxfort 1000 tornyát, mintha csak színekkel borítaná a fakó tornyokat. Perselus Tobias Piton a pincében megbújó Mardekar klubhelyiségében ült a kanapén. Ma lett 16 éves. Lucius Malfoy,kit bátran a legjobb barátjának szólíthatott,egy nagy dobozt dugott a bájitaltan könyve felé.
-Ez mi?-morogta a fekete orra alatt, eltolva a dobozt.
-Ajándéknak nevezik....vagy esetleg nem ismered? Ebben az esetben: Ajándék-Perselus, Perselus-Ajándék!-nevetett a szöszi,visszatolva a dobozt.
-Nem kérem, köszönöm szépen!-morogta Piton becsukva a könyvet.
-De miért?
-Mert drága!
-És...??? Malfoy vagyok,megtehetem! Naaah....Perszimersziiii~ lécciii - Perselus felsóhajtva vette el a dobozt, lassan nyitotta ki,majd belelesett. A dobozban egy vadi új talár hevert,rajta díszes betűk hirdették:"A félvér herceg". Piton szeme felcsillant,majd egyből eldobta régi koszos talárját, majd belebújva igazgatta el magán.
-Mintha rád szabták volna!!! Jah, mert így is volt! Nos,mit szólsz,"Herceg"?-kacsintott Lucius. Persi körbelesett,senki sehol. Sóhajtva ugrott a szőke nyakába.
-Imádom!!! És ez a név!!! Imádom...ahogy téged is!!!-mondta egy lélegzetvétellel. Malfoy visszaölelve szippantotta be, barátja erős könyv és bájital illatát. Lucius Abraxax Malfoy mindig is szerette a fekete hajú, törékeny barátját. Néha jobban is,mint a porcelánbaba Cissyt. Akarta,hogy Piton a nevét nyögje,de nem mert lépni. Pedig ha tudta volna,hogy alig egy nap múlva barátját örökre elveszíti,talán lépett volna. Mikor szétváltak, Perselus könyvébe is felírta új becsületes nevét. Imádta ahogy cseng. Lucius egy fotelbe fészkelve magát figyelte a kecses mozdulatait.
***
-Siess Herceg!!! Kezdődik az óra!!!-rohant végig a szőke prefektus a folyosókon.
-Jaj ne, Malfoy...menj előre,ott maradt a könyvem!!!-vett a fekete egy 180 fokos fordulatot, és visszafelé kezdett rohanni. Mikor már a folyosó kihalt volt,csak Perselus sétált rajta. Egyszer csak az egyik folyosón megtorpant. A falnak dőlve, egy griffendéles fiú álldogált. Piton a vonaton történt események óta nem beszélt se Jamessel, se Lillyvel. Kerülte őket és a Tekergőket,mint a forró vasat! Félt,hogy Sirius Black megint kárt tenne benne. Főleg azért,amit Lilynek mondott. "Sárvérű" ez az egy szó tönkre tehet mindent!
-"A félvér herceg" ? heeeh....milyen...hogy is mondtad a múltkor? "Romantikus"? Csak nem a szőke fiúcskád vette neked? Este le is kell dolgoznod "Herceg"?!-rángatta vissza Perselust a gondolatai közül egy hang,ami túl közelről jött. Visszaemelte tekintetét arra a helyre,ahol előbb még James állt,de most nem volt ott-mivel azóta már Piton előtt állt-, mire Piton körbe nézhetett volna, hogy megkeresse a griffist. Valami teljes erőből egy fali festménynek lökte. Nyögve ért földet a relytett folyosó, hideg, igen csak kemény kövén. Egyből a bejáratra nézett,ahol most a fekete sétált be.
-Ejnye Hercegem...hát ennyire könnyű meglepni téged?-kérdezte gúnyosan. A mardekárost kirázta a hideg. Lucius teljesen máshogy mondta ezt a szót, Potter azonban úgy mondta akár csak Bellatrix a "sárvérűt" vagy a "muglit". Gyűlölettel! Vett egy mély levegőt majd felállt.
-Mit akarsz,Potter? Tart az órám!-mondta leporolva magát.
-Tudom, de mivel Malfoy feletted jár, nem fog a keresésedre indulni! Most azt teszek veled,amit csak akarok!-jött a meglepő válasz. Perseluban megfagyott a vér egy percre.
-Akár meg is ölhetnélek! Csak 2 szó és Lily megint boldog lenne!
-Akkor tedd meg!-tárta szét karjait Piton.
-Ez lenne a szülinapi ajándékom tőled! Hidd el, nem bánnám. -Hallottam a családodról, Lily sokat pletykál,de nem teszek szívességet! Inkább megmutatom mit érzett Lily,mikor ezt mondtad neki!-felelte James a lépcsőre lökve a fekete szeműt. Majd a pálcáját megpörgetve szegezte rá.
-Crucio!-sziszegte. A másik vonaglani kezdett a rázúduló fájdalomtól. A teste szét akart szakadni,mégis szorította. Perselus kiáltani akart,de James erre is gondolt,így lenémította a kis helyiséget. Mosolygott, ahogy hallotta Piton kétségbeesett kiáltását. Csak akkor hagyta abba,mikor áldozata már saját bőrét karmolta. Perselus,amint összekaparta tudatát, visszagombolta talárját, amit a vergődés alatt kibontott. Lihegve nézet fel kihívóan támadójára.
-Ennyi? Egy kis kínzás? Megleptél...általában nem használsz főbenjáró átkokat! Ennyi volt a griffis jókisfiú szerepnek? Vagy ennyire Lily szoknyája alá akarsz jutni???
-Még egy ilyen ákom-bákom és az Avada Kedavrát rád kiáltom!!!-sziszegte James lehajolva a még reszkető Pitonhoz.
-Felfogtad mit jelentett neki az a szó?-sziszegte a másik hajába markolva,hátrahúzva. A mardekáros felszisszenve hajtotta készségesen hátra a fejét,felfedve ezzel nyaka javarészét. A griffendéles gonosz vigyorral hajolt előre,hogy megharapja -kicsit erőssebben,mint kellene- a bőrt,majd ki is szivja azt, ezzel egy lilás~rózsaszínes foltott hagyva a selymes bőrön.
-Ajándék a kedves prefektus haverodnak, a 10 pont levonásért!-majd a pálcáját a foltra szegezve mormolt el egy varázsigét,hogy a mardekaros ne tudja elfedni.
-Luciust hagyd ki ebből,te mocsok!-kiabálta Perselus majd egy mozdulattal, minden erejéből pofon vágta a másikat. James szája kicsit felszakadt és vérezni kezdett. Erre egy gonosz kuncogással hajolt a mardekaros ajkaira és erőszakosan nyomta a szájára sajátját. Perselus ezt sem visszonozta,ahogy Lilyjét sem. Mikor ezt James megunta,megharapta a másik felső ajkát úgy,hogy a vére is kicsordult. Erre Perselust,mintha csak áram rázta volna meg,elhúzódott. Potter kiindult a rejtett helyről,de az ajtóból visszanézett.
-Viszlát legközelebb, Herceg!-azzal otthagyta az izzadt,vérző, és nem mellesleg remegő Perselus Pitont. Amint már nem hallotta a másik lépteit,sírva fakadt. Remegtek a vállai,a félelem, a fájdalom most utat tört magának. Amikor úgy érezte,hogy Lucius szeme elé mer kerülni,rendbehozta a talárját, és amenyire tudta helyrehozta sérüliseit is. A véres ingét egy bűbájjal tette tisztává, majd kiindult. A nyaka miatt a sálját magára tekerte. Idegesen lépett be a klubhelyiség ajtaján, ahol egyből nyakába vetődött egy szőke üstökös. Narcissa Black vállai remegni kezdtek,ahogy megkönnyebülésében zokogni kezdett.
-Mi a baj Cissy?-értetlenkedett a fiú, nyugtatóan simogatni kezdte a lány hátát.
-Hallottuk vacsinál,hogy James Potter...elkapott téged, mivel nem találtunk se a gyelgélkedőn se sehol,aggódni kezdtünk! Tényleg minden rendben???-kezdte hideg vérrel Malfoy, de aki annyira ismerte mint Perselus,az tudta,hogy Lucius igazából nagyon feldúlt.
-Megmaradok...csak kellet egy kis idő,hogy összeszedjem magam! Nálam volt a pálcám, mégsem mentem vele semmire!-morogta Piton idegesen. Szorosabban ölelte Narcissat, akár csak egy mentsvárat. A lány értette a célzást,Piton a kanapéhoz vezette,majd amint leültek, hagyta,hogy a fiú,melleibe temesse fejét. Megnyugtatón kezdte simogatni a vékonyka fiú hátát.
-Shhhh, nem tehetsz semmiről!-suttogta megnyugtatóan, félve,hogy a fiú megint sírásban tör ki,mint anno nemegyszer. Lucius Malfoy a falba vágott idegeségében, úgy hogy a kezéből kicsordult a vér.
