„Késtél. 13.297 órát és 49 percet…” Ennyi szakadt ki belőlem, mikor Musashi… Nem… Mikor Gen ismét pályára lépett. Mint valami hős, a legjobb pillanatban… És nyertünk. Megnyertük azt az átkozott Christmas Bowlt. Mégis… Azt hittem, ha visszatér, megszakadnak a rémálmok. Nem fogok többet izzadtan,...

A nő kényelmesen hátradőlt márványpódiumra emelt, félhomályba burkolózó királynői trónján és egy gonosz mosollyal a szája sarkában csettintett egyet. Hat alak jelent meg előtte és ő elégedetten pillantott végig rajtuk. - Üdvözlet – kezdte vigyorogva. – Gyors bemutatkozás következik! – csapta össze...

Stony   Steve Rogers még mindig elfelejtette néha becsukni a száját, mikor a XXI. századi New York utcáin bolyongott. Annyi fény és robaj örvénylett körülötte, hogy sokszor ez miatt aludni sem tudott és kialvatlanságának eredményeképpen egy idő után fáradni kezdett. Persze, nem pár nap után,...

Az óra hangos berregéssel szakította félbe édes álmát és egy morcos karlendítéssel a falhoz csapta. Felült és tarkóját vakarva vizslatta a guruló fogaskereket. Szuper. Még egy ébresztő óra ment kárba. És mindez miért? Mert megint későig hallgathatta Erwin litániáját arról, hogy ne legyen már makacs...

Scorpius és George fáradtan szálltak le a Kóbor Grimbuszról. Már késő estére járt, de a kivilágított London minden pénzt megért. Karácsonyig már csak egy hét volt hátra, az emberek szinte visszaszámoltak a szívükben. Scorpius el se merte képzelni, mennyiben hat egy katonai bázisra majd az ünnep,...

Scorpius kéjesen megvonaglott George lökésétől és egy halk sóhajjal a lepedőbe markolt. Feljebb húzta a lábait és elengedve az anyagot felfuttatta kezeit a munkától megizmosodott, kemény vállakon. Kinyitva szemeit megigézve, vágytól fűtve pillantott a barna szemekbe, melyek egy éhes ragadozó...

Claire, az osztályfőnök épp a pénteki előadás részleteit ecsetelte az osztálynak, miközben Scorpius boldog nyugalommal mosolygott kifelé az ablakon, a zárt udvart figyelve. Még mindig nem jött rá, hol lehet oda bejutni, pedig amióta először elfoglalta a helyet az ablak mellett, azóta ezen agyalt. -...

A szünet után George és Scorpius együtt tértek vissza a kommunába. Jókedvűen haladtak végig a folyosókon, köszönve mindenkinek, majd az egyik ajtó mögül egy ismerős arc bukkant fel. - Sz-szia, Scori! – köszönt egy kicsit pufibb, szemüveges fiú és a szőkének eltűnt a mosoly az arcáról. Már el is...

Minden gondolat nélkül feküdt a másik karjaiban, fejét az erős mellkason pihentetve és a falon lógó festményt bámulta. A szünet első napja volt és pár óra múlva már Roxmortsban kellett lenniük, hogy elérjék a Kóbor Grimbuszt, ami Londonba szállítja majd őket, de nem akart felkelni. És főleg nem...

Ez ennyire nehéz is lehet? A kőműves Már több hete éltek a kommunában, teljesen nyugodtan, békességben. Napjaik csendesen teltek és Scorpius szinte minden áldott nap csinosított valamit a szobán. George időnként csak fáradtan figyelte, ahogy tevékenykedik, nehezebb dolgoknál segített, de végül...